A napokban pedig egyetemi tanárok firtatták az okát, hogy miért is nem. Ráfogták a bolognai rendszerre, meg arra, hogy a középiskolások nem kapnak elég motivációt, és végül a tanári pálya presztízse is előkerült, mint ludas a kérdésben. Az utóbbival pedig nem is lőttek nagy bakot, hiszen ki akar fizikát tanítani, amikor a tanárokat a mai világban kutyába se veszik.

 
Kezdjük az elejéről, mert végső soron mégis csak a középiskolákban határozzák el a diákok, hogy milyen irányban tanuljanak tovább. Természetesen rá lehet húzni a középiskolai tanárokra a vizes lepedőt, hogy nem lelkesítik jobban diákjaikat, és ezért nem választják elegen a természettudományi képzést. De, és itt kihangsúlyoznám, hogy nem feltétlenül a tanárokban van a hiba. Ugyanis a tanári pálya presztízse nem csak a megfizetés nélküliségben mutatkozik meg. Hanem abban is, mennyire becsülik meg tanárukat a diákok. Sajnos manapság pedig egyre kevésbé. Így viszonylag nehéz motiválni.
Második okként a bolognai rendszer észnélküli bevezetését hozták fel a szakemberek. Na ebben tényleg van valami. Valóban hülyeség volt ketté választani a tanárképzést, főleg ez esetben. Azok ugyanis, akik bevállalják a fizika szakot, időközben rájönnek, hogy baromi sok melót igényel ez a képzés. Ezek után még szép, hogy inkább a kutatószakot választják, azzal talán érnek is valamit. Érthető a választásuk, hiszen semmi vonzó sincs a tanári pályában. Ezért a tanári képzésben részt vevő egyetemi oktatók a bologna újragondolását tanácsolják, azt viszont ők sem szeretnék, ha a megoldás a képzés megkönnyítése lenne, az ugyanis egyértelműen a színvonal hanyatlását jelentené. Pedig milyen jó is volna, ha csupa lelkes tanár ballagna be fizika órát tartani, viszont csupa hibás ismereteket oktatna és hitetne el. Tehát ez valóban nem lehet megoldás. Talán az ötéves, osztatlan képzés visszaállítása megoldás lehetne. Népszerű azonban ettől sem lesz.
Harmadik pontban pedig a tanári pálya presztízse állt. Márpedig, ha valamivel foglalkozni kellene, akkor kétség nélkül ez az. Mert lehetnek lelkesek a tanárok, és jelentkezhetnek a diákok természettudományi képzésre, a bolognai rendszer is lehet tökéletes. De amíg a tanárokat nem becsülik meg, addig ez mindhiába történik. Megbecsülést pedig sem pénzben sem elismerésben nem kapnak. Az állam csak megszorít, a diák megvet, és megüt. Így érthető, hogy a kutya sem akar fizika tanár lenni.

A bejegyzés trackback címe:

https://szamarpad.blog.hu/api/trackback/id/tr121768368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

shenk 2010.03.03. 21:37:34

Egyértelmű: pénz kell. Ha egy kezdő tanári fizetés megközelítené azt, amit bárhol máshol (versenyszférában) el lehet érni, akkor talán én is töritanárnak megyek, de hát haljon éhen más, én családot akarok :(