Szabó Gábor, a rektori konferencia elnöke mindenáron szegedi rektor akar maradni.

Kaptunk egy levéljegyzetet Szegedről egy kollégától, a hétfői rektorválasztással kapcsolatban. Az ügy körülményei felettébb érdekesek, és érdemesnek találtuk arra, hogy közöljük, ezzel mintegy hozzájárulva, hogy valahol meg tudjon jelenni. A baj most is sajnos csak az, hogy mind a levélíró, mind az informátorai nevük elhallgatását kérik (ez egy neve elhallgatását kérő ország!). Reméljük, egy országos médium rácsap az ügyre, és jobban ki tudja bontani!
 
„Hétfőn sikertelen volt a rektorválasztás a Szegedi Tudományegyetemen. A bukta előre látható volt, hiszen a két jelölt közül mindegyiknek külön-külön is 2/3-ot kellett volna elérnie az egyetemi szenátus szavazásán. Az éppen regnáló Szabó Gábornak azért, mert immár másodszorra szeretné újraválasztatni magát, vetélytársának Wittman Tibornak pedig azért, mert ha megválasztanák, mandátuma alatt töltené be a 65. életévét. Tudnivaló, hogy Szabó úr SZDSZ-es kötődésű, bár később látni fogjuk, hogy jól alkalmazza „pártja” új szövetségesének (MDF) „demokratikus” meggyőződését. Nem mellesleg a Magyar Rektori Konferencia elnöke (talán ezért kéri mindenki neve elhallgatását?!).
Szaladjunk egy kicsit vissza az időben, hogy lássunk is egy példát a szavazatszerzési módszerére. A történet főszereplője Török Márk, az Egyetemi HÖK elnöke. Érdekes múltra tekint vissza a kapcsolatuk a rektor úrral. Történt ugyanis, hogy Szabó Gábor pár éve felfüggesztette egy évre Török hallgatói jogviszonyát, mert az rágyújtott az egyetemi szenátus ülésén. Nem volt felhőtlen a viszony kettejük között. De, az egy év alatt valami történhetett, amint Török Márk visszatért az egyetem kötelékébe, egyből meg-, illetve újraválasztották, mint EHÖK elnököt. És közelg a rektor-választás, amikor is rektor úr hívatja az EHÖK elnök urat (kell a szavazat, ugyebár), kapnak is egy szép ígéretet, hogy az évi 20 milliós költségvetés tízszeresét is megkaphatnák, ha a dolgok maradnának a régiben, és mindenki a helyén maradna. 200 milla, ettől minden HÖK-ös szeme könnybe lábadna, és csak azt rebegné, hogy hol kell aláírni, és kire kell húzni az ikszet? Közben újraindult a www.epresso.hu oldal is (sokak szerint Török áll mögötte), ahol gyomorforgató propaganda zajlik Szabó mellett. Valamit mutatni is kell a pénzért!
Majd eljött a március 8., rektort kellett választani! Az első fordulóban Szabó Gábor a jelenlévő 49 szenátor szavazatából (9 érvénytelen volt) 27-et kapott, míg Wittman 13-at. Ezzel, az előre megbeszéltek alapján, a többséget kapott jelölt jutott a második fordulóba. Történt egy kis gikszer, ugyanis elsőre csak annyi állt a szavazólapon, hogy Szabó Gábor, IGEN. Igazi választás, ugye? Majd miután a NEM lehetőség is megjelent a szavazólapon, a kétharmad már nem is lett meg Szabó úrnak. Itt tartunk. Az „elmedéefesedés” mellett az is szól, hogy érdekes módon a Privy Council politikai tanácsadó cég (értesüléseink szerint az MDF-nek is sokat segítő, volt Political Capitalos Somogyi Zoltán érdekeltsége) is elkezdett sündörögni az egyetem körül. Olyannyira, hogy mindenféle közbeszerzés, és bármilyen verseny nélkül meg is született az együttműködés, így a Privy kapta a teljes egyetemi kommunikációt. Valami nem stimmel, ez látszik!”
Eddig az idézet, sok tanulság van benne.

A bejegyzés trackback címe:

https://szamarpad.blog.hu/api/trackback/id/tr581828082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.